Messze nem tökéletes ez a mézeskalács falucska, de életemben először voltam építési vállalkozó és húztam fel lapraszerelt házakat. A kőműves munkát bármikor vállalom, a falak elkészítése szerencsére nem okoz problémát. Egész jól keverem a habarcsot, simítom az anyagot és vágom a téglákat. A bádogos diplomám azonban majdnem visszaadtam menetközben, mert helyenként a tető igen cúgosra sikeredett, rengeteg szilikonra volt szükségem, hogy a nagyobb leázásokat elkerülhessük. Ablakos sem szeretnék sokáig maradni, a hátsó falon lévő kör alakú nyílások legyártása csak egyedileg oldható meg, gyártósor nem alkalmas rá, így percekkel hosszította a folyamatot, neccesé vált a határidő tartása. A szobafestő-mázoló gyakorlatot élveztem talán a legjobban, bár az ecset forgatást és a tapétázást is bőven lehet még gyakorolni.
Mire elkészült a téli falucska, az ingatlanok szép sorjában el is keltek, szerencsére kötbért sem kellett fizetnem, a lakhatási engedély némi csúszó mézeskalács fejében elsőre megadatott.
A hátsó kecót Jancsi és Juliska bérelte ki, hiába kértem tőlük, hogy legalább cukormentes cukorral dekorálhassak, ragaszkodtak a régi hagyományokhoz, így a kerítést sem készíthettem kolbászból.
Egyetlen nüansznyi probléma adódott a másik két bérlővel:
A kamaszom és a totyogóm nem tudnak megegyezni a saját albérletükön, pedig nem bánnám, ha az éjszakát már ott töltenék, mindenki a saját ágyikójában🙈🤷♀️
Konklúzió: nincs ugyan több éves gyakorlatom még a szakmában, de már látom, hogy miért a legfontosabb alapanyag a ház építésnél a szilikon 🤷♀️