10 éves szemével: a gluténérzékenység

2018. május 18-án, a gluténérzékenység világnapjára az akkor 10 éves lányom pár pillanat erejéig költővé vált.

Fogadják szeretettel az ő versét, érzéseit a gluténmentes gondolatait:


“Gluténérzékenyként az élet egy nagy szívás,
De van egy anyukám, aki igen jól főz rám.
Este mindig azzal macerál,
Hogy mi legyen a másnapi ellátmány.
A suliba viszek gofrit, palacsintát
Ezt a többiek mindig ellopják,
A tökfőzelék helyett az enyémet választják.
Utálok a pékségek elött elmenni,
A friss pékárúk illatát beszívni, az ízük után sóvárogni.
Szerencsés vagyok, csak egyet kiáltok,
S anyukám rögtön bagelt varázsol.
A barátaim már mind profin fújják,
Mi az, ami hasmarsot hoz rám.
A csajokkal egy pizsi party sem akadály,
Az ő anyukájuk is hipp-hopp gluténmentes vacsit produkál.
Volt pár évem megtanulni, ami nekem árt,
A boltban messziről szúrom ki a gluténmentes csokikát.
Egyszer, ha majd nagy leszek, orvos szeretnék lenni,
Akkor az egész gluténérzékenység okát ki tudnám deríteni.
Feltalálnék egy csuda orvosságot,
Amivel elárasztanám az egész világot.”

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s