
Új év, új tervek, új álmok, újévi fogadalmak
Van némi problémám, így nem tudom mitévő legyek. A terveim, az álmaim nem találnak közös nevezőt a bennem megfogalmazódott fogadalmakkal. Ilyenkor mit tegyek? Megfogadom és halogatom, majd elfelejtem. Vagy álmodozom…
Hetek óta álmodozom egy igazi, fenséges mézes krémesről, brutál mennyiségű tejszínhabbal.
Megfogadtam, hogy megfogadom az idén biztos leadok némi felesleget, visszaszerzem a vonalaim. Elég volt a gyűrődő hurkákból, az egyre nagyobb teret szerző háj-rétegből! Pár hete, a mérlegem szerényen jelezte, ön: LO…
Vettem egy új sodrófát, a mézes lap nyújtásához terveztem felavatni.
A kérdés ezennel eldőlt: 2:1 az álom és a terv javára, felesleges fogadalmat meg nem teszünk.
De akkor mit fogadjak meg?
Megfogadom, hogy holnap megsütöm a mézes krémest, a nyújtáshoz az új sodrófát használom és dupla adag tejszínt rakok rá!
Megfogadom, hogy heti 2x legalább zsemlét, kenyeret sütök a kamasznak!
Megfogadom, hogy a ramaty menza kosztot minden egyes nap kiegészítem egy kis hazai finomsággal!
Megfogadom, hogy ezután is minden egyes áhított és a kamasz által megálmodott ételt gluténmentesítek.
Megfogadom, hogy minden nap mosogatok, mosok, takarítok, pedig egyáltalán nem tervezem, de nem is álmodozom erről.
Újra megfogadom, hogy gyúrok. Sőt! Még többet gyúrok: kenyeret, lángost, kalácsot, linzert, zsemlét…
Na ugye, hogy nem is olyan nehéz dolog ez az újévi fogadalom? 😉

